Kolozsvári Utcai Sportcentrum: kérdések és válaszok

2019.08.29.

Mint az talán sokak előtt ismert, a Kolozsvári Utcai Sportcentrum 2014-2016 közötti fejlesztéseit követően a Sportcentrum működése többször bizonytalan helyzetbe került. Cikkünkben összefoglaljuk a tényeket, bemutatjuk a Sportcentrum múltját, a jelenlegi helyzethez vezető hibás döntések sorozatát, a városvezetés problémakezelését, illetve a Sportcentrum környezetében élők és Biatorbágy Város Önkormányzata között született egyezséget, valamint annak hatásait.

Ez egy hosszú olvasmány, annak is az első része, de abszolút hiánypótló! Minden kapcsolódó eseményt és tényt tartalmaz – mindazt, ami az önkormányzati tájékoztatásokból eddig kimaradt.

Alapvető tények:

  • A pálya bővítése törvénytelenül történt meg
  • A beruházás sértette az ott élők Magyarország Alaptörvényében rögzített jogait
  • A beruházást követően a város saját szabályai szerint előírt 70 százalék helyett mindössze 12,5 százalék zöldfelület maradt a területen
  • Az Önkormányzat csak a szabályok utólagos módosításával tudta elkerülni a pályák elbontását
  • A lakók panaszait az önkormányzat által felkért szakértők is igazolták
  • Az önkormányzat - beismerve a hibákat - végül maga kérte a lakókat a perbeli egyezség megkötésére

A Kolozsvári Utcai Sportcentrum elődintézménye, a Kolozsvári Utcai Sporttelep csaknem hetven éven át adott teret és lehetőséget a sportolni és kikapcsolódni vágyóknak úgy, hogy működése nem okozott zavart a környező lakosság életében. A pálya bővítésének ötlete 2007-ben merült fel. A Sporttelep nyugati sarkában egy kisméretű műfüves labdarúgó pálya (20m*40m) építésére kért és kapott a település akkori vezetése építési engedélyt, amelyet azonban az építésügyi hatóság a benyújtott lakossági fellebbezésekben feltárt szabálytalanságok miatt később visszavont.

A város önkormányzatának 152/2013. (X.22.) önkormányzati határozatát követően a fejlesztés végül 2014-ben a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) finanszírozásában 9 millió Ft önkormányzati támogatással valósult meg úgy, hogy már a kivitelezés megkezdésekor 22 környékbeli lakó fejezte ki tiltakozását írásban.

A nagyméretű műfüves labdarúgó pálya (111m*72m) az önkormányzat 48/2014. (III.27.) önkormányzati határozata határozatát követően szintén MLSZ finanszírozásban 30 millió Ft önkormányzati támogatással vette kezdetét. A tervezés során mind műszaki, mind sportszakmai szempontok mentén új igények merültek fel, illetve a Sporttelep mind komplexebb fejlesztése vált céllá. Az önkormányzat 134/2015. (VI.25) önkormányzati határozata több mint 60 millió Ft-ot biztosított a Viadukt SE sportfejlesztéseinek finanszírozására, illetve tisztán önkormányzati forrásból valósult meg az atlétikai futókör.

1. kép.jpg

A felújított Sportcentrum 2016. június 3.-án nyitotta meg hivatalosan kapuit. Üzemeltetője a város tulajdonában levő Viadukt Sport Nonprofit Kft., legnagyobb használója pedig a Viadukt SE, mely időközben az MLSZ kiemelt regionális utánpótlásképző alközpontja is lett, így már nem csak a helyi fiatalok, hanem a környező települések (Páty, Zsámbék, Budakeszi, Telki, Perbál stb.) ifjú labdarúgóinak is a Sportcentrum biztosított szervezett felkészülési és versenylehetőséget.

A fokozott használat miatt korábban ismeretlen problémákkal szembesültek a Sportcentrum környezetében élők, ezért 2016 szeptemberében újabb lakossági tiltakozást – immár 44 ingatlantulajdonos támogatásával – nyújtottak be a városvezetésnek. A 2016. november 17-én megtartott lakosság fórumon megjelent a városvezetés képviseletében Tarjáni István polgármester és Szakadáti László alpolgármester, az üzemeltetés részéről Galántai Zsolt a Viadukt Sport Nonprofit Kft. ügyvezetője és dr. Cserniczky Tamás a Viadukt SE elnöke. A lakosság által több ízben kifogásolt problémákra, például a mindennapi életvitelüket ellehetetlenítő zaj- és fényszennyezésre, a megnövekedett forgalomra a megjelent vezetők érdemi választ nem tudtak adni, megoldási javaslatokkal nem álltak elő, a Sportcentrum további működtetése során kizárólag a sportszakmai és a gazdasági szempontokat tartották fontosnak. Akkori álláspontjuk szerint az ott élőknek el kell fogadni a kialakult helyzetet, meg kell szokni a lakókörnyezet változásait.

Látva, hogy a városvezetés érdemben nem foglalkozik a problémával, a lakók összefogtak és hatósági eljárásokat, ombudsmani vizsgálatot, előzetes bizonyítási eljárásokat, birtokvédelmi eljárást és két polgári peres eljárást kezdeményeztek. A hatósági eljárások során kiderült, hogy a fejlesztés során az önkormányzat számos alkalommal megsértette a jogszabályokat. Ezek közül a legfontosabb, hogy a Sportcentrum nem felelt meg a város helyi építési szabályzatának, miszerint az elvárt zöldfelület a telek területének legalább 70 százaléka kellett volna legyen, ezzel szemben mindössze 12.5 százalék volt! (A műfű a jogszabályok szerint nem minősül zöldfelületnek)

Aggasztó és szintén jogtalan volt, hogy a beépített felületekről és a műfüves pályákról származó csapadékvizet a Sportcentrum területén levő használaton kívüli kútba vezették. Kiderült, hogy az öltözőépület bővítménye nem a jogerős építési engedély szerint épült meg, a tetőszerkezet formája, a nyílászárók száma és mérete, az épület födémszerkezete eltért a jogerős építési engedélytől, illetve a az épületben üzemelő büfé sem volt betervezve, továbbá az elkészült parkolók száma sem felelt meg a jogszabályi előírásoknak, illetve az atlétikapályát övező támfalak építési engedély hiányában valósultak meg – ezért Biatorbágy Város Önkormányzat 400 ezer Ft, míg a Viadukt SE 490ezer Ft büntetést kapott az építésügyi hatóságtól.

2. kép.jpg

Az ombudsmani vizsgálat alapján született jelentésében az alapvető jogok biztosa megállapította, hogy a Sportcentrum működése okozta környezeti hatások miatt további intézkedések szükségesek, illetve, hogy a Sportcentrum nyitvatartási idejének korlátozásával a felmerült problémák megoldhatók. Az ombudsman kiemelte, hogy az egészséges környezethez való jog, azaz a csendes lakókörnyezethez, pihenéshez, fényszennyezéstől mentes környezethez való jog olyan alapjog, amelynek védelme előnyt élvez a sportoláshoz való joggal szemben.

A lakosság által kezdeményezett előzetes bizonyítási eljárásokban (*) három igazságügyi szakértőt rendeltek ki. Vizsgálatuk a lakók aggályait igazolták a hangszennyezés, a fényszennyezés és az ingatlanok értékcsökkenése tekintetében, valamint hivatalosan is megállapították, a beépített területek nagyságát, illetve a zöldfelület méretét. A kirendelt zaj- és rezgésvédelmi szakértő megállította, hogy a Sportcentrum használata közben veszélyes- és különösen veszélyes mértékű a környezet zajterhelése. A kirendelt szakértő megállapította, hogy a pályavilágítás használata során fényszennyezés történik, továbbá a hangszennyezés, a fényszennyezés és a megnövekedett gépjárműforgalom miatt az ingatlanok értéke 30 százalékkal csökken, de a kialakult helyzet miatt lényegében eladhatatlanok. A szakértői vélemény alapján a vizsgált ingatlanok értékcsökkenése nagyságrendileg elérte a 200 millió Ft-ot. A kirendelt földmérő szakértő megállapította, hogy a Sportcentrum zöldfelületi mutatója (**) nem felel meg sem a város építési szabályzatának, de még az országos építési szabályoknak sem. A Sportcentrum zöldfelületének aránya ugyanis mindössze 12.5 százalék, míg a város által előírt arány minimum 70(!) százalék, de még az országos, azaz a létező legenyhébb szabályok szerint is legalább 40 százalék kellene legyen! Minden település hozhat szigorúbb szabályokat az országosnál, de enyhébbeket nem.

(*Az előzetes bizonyítási eljárás lényege, hogy a kérelmező igazságügyi szakértő bevonását kéri közjegyző segítségével. Az eljárás során a kérelmezőnek nincs lehetősége a szakértő személyének ki-választására, illetve a szak-értő díj megfizetése is a közjegyzőn keresztül történik – így a megbízónak nincs lehetősége befolyásolni a szakvélemény tartalmát, ezért a bíróságok ezen szakvéleményeket bizonyítékként elfogadják.)

(**A zöldfelület problémájának megoldását az Önkormányzat a HÉSZ utólagos módosításával, illetve nagyjából 6% zöldfelület telepítéssel oldotta meg, melyet többek között a 2015-ben épült lábtenisz pálya elbontásából nyertek.)

A birtokvédelmi eljárás eredményeképpen megállapították, hogy a Sportcentrum birtokháborítást valósít meg, ezért az eljárást lefolytató hatóság felszólította a tulajdonost és az üzemeltetőt a sérelmes helyzet rendezésére. Az üzemeltető a városvezetés jóváhagyása mellett az elmúlt két évben több alkalommal csökkentette jelképesen a nagypálya működési idejét, illetve jelentősen a kispálya működési idejét, mely 2018 októbere óta egyáltalán nincs is használatban. Ezeket a döntéseket azonban az eljáró hatóság elégtelennek tartotta, és az önkormányzat hivatalos kifogása ellenére három ízben is bírságot szabott ki, 50 ezer, 200 ezer, majd 300 ezer forint összegekben az Önkormányzatra, mint tulajdonosra, illetve a Viadukt Sport Nonprofit Kft.-re, mint üzemeltetőre.

Az egyik polgári peres eljárásban a lakók a birtokháborítás megszüntetését és káraik megtérítését, míg a másik perben Magyarország Alaptörvényében deklarált egészséges környezethez, illetve magánlakásuk sérthetetlenségéhez fűződő jogaik helyreállítását, illetve elszenvedett sérelmeik elismerést kérték.

Biatorbágy lakossága a kialakult jogi helyzetről érdemi tájékoztatást a mai napig nem kapott. A város honlapján megjelent hírek bagatellizálni próbálták a probléma nagyságát, illetve a Sportcentrum környékén élők felelősségét boncolgatták „nem gondolhatják komolyan” szellemiségű írásaikban.

Lóth Gyula a Szövetség Biatorbágyért Egyesület önkormányzat képviselője 2017. szeptember 20.-án terjesztette be képviselői javaslatát, melyben eseti bizottság felállítását javasolta, amely feltárná a Kolozsvári Utcai Sportcentrum építése és működése körül kialakult problémákat. A Pénzügyi és Stratégia Bizottság (6. oldal, 4) pont) Fideszhez köthető többsége azonban ezt nem támogatta, így a felelősök személyét a mai napig jótékony homály leplezi.

Az önkormányzat magánszakértőket (***) bízott meg a zaj- és rezgésvédelem, illetve a fényszennyezés hatásainak vizsgálatára. Az önkormányzat által megbízott zaj- és rezgésvédelmi magánszakértő (aki igazságügyi szakértői jogosultsággal is rendelkezett) megállapította, hogy a Sportcentrum használata közben veszélyes mértékű a környezet zajterhelése – vagyis visszaigazolta a lakók igazságügyi szakértőjének véleményét. Az önkormányzat megbízásában közreműködő, a fényszennyezést vizsgáló szakértői csoport rendkívül alapos és részletes szakvéleményében tárta fel, hogy a fényszennyezés annak ellenére valósul meg, hogy a pálya nem teljesíti az MLSZ infrastruktúra szabályzatának követelményeit, mert a pálya megvilágítottsága nem egyenletes. Ezen túlmenően pedig megsérti az országos településképi és építési követelményekről szóló kormányrendelet vonatkozó passzusait is. A kialakult helyzetre műszaki megoldást nem tudott javasolni, az érdekek ütköztetése mentén korlátozott nyitvatartást javasoltak.

(*** A magánszakértők meg-bízásában nem vesz részt hatóság, közjegyző vagy bíróság. Kizárólag a megbízó és a szakértő állapodnak meg egymás között, ezért ezeket a szakvéleményeket a bíróságok nem fogadják el bizonyítékként, akkor sem, ha azokat igazságügyi szakértő készítette.)

A szakértői vélemények azonos tartalma, a birtokvédelmi eljárás megállapításai, illetve az önkormányzat jogi képviselőjének perviteli stratégiája következtében 2018. október 30.-án kelt végzésében a Budapest Környéki Törvényszék ideiglenes intézkedés keretében korlátozta a Sportcentrum működését hétköznap 8:00-16:00 között, hétvégén és ünnepnapon pedig megtiltotta a labdarúgó pályák használatát. Az önkormányzat megbízott jogi képviselője csupán a fellebbezési határidő lejártát követő két hét elteltével nyújtotta be fellebbezését az eljáró bíróságra. A jelentős határidő túllépés miatt a bíróság a fellebbezést elutasította, így az ideiglenes intézkedésben megadott korlátozások jogerőre emelkedtek, vagyis végrehajthatóvá váltak. Mivel sem az önkormányzat, sem az üzemeltető Viadukt Sport Nonprofit Kft. nem mutatott hajlandóságot az önkéntes teljesítésre, a lakók a bírósági döntés végrehajtását kezdeményezték. Ezzel párhuzamosan az önkormányzat új jogi képviselőt bízott meg, aki 2019 januárjában tárgyalást kezdeményezett a lakókkal a helyzet mielőbbi rendezése ügyében. A lakók és az új jogi képviselő egyetértettek abban, hogy a helyzet legegyszerűbb és leggyorsabb megoldása érdekében perbeli egyezséget (****) kötnek egymással, és ennek mindenképpen ki kell terjedni a Sportcentrum nyitvatartási idejére. Az álláspontok nehezen közeledtek egymáshoz – illetve a tárgyalások többször meg is akadtak – mert, bár mindkét oldalon munkált a megegyezés szándéka, a korlátozott nyitvatartás mellett nem volt elegendő pályaidő Biatorbágyon, ahol a labdarúgókat elhelyezhették volna.

(****A perbeli megállapodás tulajdonképpen egyenértékű a bírósági ítélettel; a bíróság vizsgálja annak jogszerűségét, ha szükséges javítja, majd jóváhagyja azt. A peren kívüli megállapodás ezzel szemben a peres felek magánügye, sem bíróság, sem más hatóság nem vizsgálja, vagy jegyzi ellen.)

Az Iharosi Sporttelepen építeni tervezett edzőpálya (*****) sem oldotta volna meg a problémát, mert a hétvégi mérkőzések megtartására alkalmatlan lett volna a méreti miatt, illetve az élők is kifejezték aggályaikat egy pályával szemben.

(*****Az Iharosi Sporttelep 40m*60m területű műfüves edzőpályával történő bővítését a rendkívül kedvezőtlen domborzati adottságok ellenére a képviselő testület három határozatában is támogatta: itt, itt és itt, ennek ellenére nincs hír munkálatok megkezdéséről. A rendelkezésre álló információ szerint az Iharosi Sporttelep környezetében élő lakosság, illetve az ott működő szervezetek merev elutasítása miatt a városvezetés elvetette a fejlesztés ötletét.)

A megoldást és a megegyezést végül teljesen új helyszínen megépülő pálya hozta meg, így 2019 nyarán perbeli egyezség született az önkormányzat, a Viadukt Sport Nonprofit Kft., a Viadukt SE (továbbiakban alperesek) és a lakók (felperesek) között, egyebek mellett a következő tartalommal:

  • alperesek kifejezetten elismerték a lakók sérelmeit, így az egészséges környezethez, magánlakásuk sérthetetlenségéhez, birtokaik használatához fűződő jogaik megsértését,
  • alperesek kötbér fizetés terhe mellett vállalják, hogy a kisméretű műfüves labdarúgó pályát 2020. március 1. napjáig elbontják,
  • alperesek kötbér fizetés terhe mellett vállalják, hogy 2020. március 1. napjától kezdődően a nagyméretű műfüves pálya használatát hétköznap 9:00-18:15 közötti időtartamra korlátozzák,
  • közlekedési küszöböket telepítenek a Kolozsvári és Géza fejedelem utcákban,
  • Biatorbágy Város Önkormányzata minden év márciusában akkreditált laboratórium útján vizsgálja használaton kívüli kút vízminőségét, annak romlása esetén azonnali intézkedést hoz,
  • Biatorbágy Város Önkormányzata összesen 25 millió forint sérelemdíjat fizet a lakóknak.

Idézet a létrejött szerződésből:

3. kép.jpg

A megállapodás – rendkívül magas költségek mellett – érdemben rendezte, illetve 2020. március 1. napjától érdemben rendezni fogja a Sportcentrum környékén élők életét, ugyanakkor történet legalább három nyitott kérdést hagy maga után:

  • ki a felelős a hibásan elköltött több mint 600 millió forintért?
  • mi lesz a biatorbágyi labdarúgással és sportélettel?
  • hol fog épülni az új Sportcentrum?

Következő cikkünkben ezekre a kérdésekre keressük a választ, illetve bemutatjuk a Szövetség Biatorbágyért Egyesület a biatorbágyi sportélet finanszírozását érintő elképzeléseit.