Alapszabály

Közzétéve a Budapest Környéki Törvényszék 2022.12.21-i végzése alapján

 

SZÖVETSÉG BIATORBÁGYÉRT EGYESÜLET

ALAPSZABÁLY

a 2022. december 14. napi módosítással egységes szerkezetben

A Szövetség Biatorbágyért Egyesület tagjai az egyesület alapszabályát az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Civil törvény); valamint a Polgári Törvénykönyvről (PTK) szóló 2013. évi V. törvény rendelkezései figyelembevételével a következőkben állapítja meg:

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1.

    1. Az egyesület neve: Szövetség Biatorbágyért Egyesület
    1. Székhelye: 2051. Biatorbágy, Ritsmann Pál utca 18.
    1. weboldal: http://szovetsegbiatorbagyert.hu/
    1. facebook oldal: név: Szövetség Biatorbágyért Egyesület

                               oldalazonosító: 677219495700605

 

AZ EGYESÜLET CÉLJA

2.

2.1.      Az egyesület önkormányzati elven működő társadalmi, érdekvédelmi és szakmai szervezet.

Az egyesület a tagok közös, tartós, alapszabályban meghatározott céljának folyamatos megvalósítására létesített, nyilvántartott tagsággal rendelkezik, mely a jelen alapszabályban meghatározott célra alakult, és céljainak elérésére szervezi tagjai tevékenységét.

Az egyesület önálló jogi személy, jogi személyiségét a bírósági nyilvántartásba vétellel nyeri el.

Az egyesület elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységet nem folytat, e tevékenységet csak a céljai megvalósítása érdekében, kiegészítő jelleggel végezhet.

 

2.2.      Az alapítók a lakóhelyük iránti elkötelezettségből vezérelve egyesülnek az alábbi célok megvalósítására

Az egyesület céljai:

  1. A város közel ezeréves története során létrehozott anyagi és szellemi értékek megőrzése és továbbadása.
  2. Az egyesület munkájával feltárja a város életének szellemi, kulturális és tárgyi értékeit, tevékenységével hozzájárul azok megőrzéséhez, illetve fejlesztéséhez.
  3. Egyesületi döntés alapján támogatja mindazon társadalmi szervezeteket és magánszemélyeket, amelyek, illetve akik célja harmonizál az egyesület célkitűzéseivel.
  4. Az egyesület nyitott a régió közös problémáinak befogadására, támogatást nyújt azok megoldásához
  5. Az egyesület támogatja a nemzetiségi hagyományok őrzését.
  6. Az egyesület részt vesz a helyi önkormányzat bizottsági és testületi munkájában, amennyiben erre a szavazóktól felhatalmazást kap.
  7. Az egyesület közvetlenül részt vesz az önkormányzatiság gyakorlásában, indul az önkormányzati választásokon.

 

EGYESÜLETI TAGSÁG KELETKEZÉSE, MEGSZŰNÉSE

3.

3.1.      Az egyesület rendes, és különleges jogállású (pártoló és tiszteletbeli) tagokból áll.

 

3.2.      Az egyesület tagja lehet minden olyan, magyar állampolgárságú természetes személy, aki az alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezően elfogadja, és kötelezettséget vállal az egyesületi célok megvalósítása érdekében történő közreműködésre, valamint a tagdíj megfizetésére (rendes tag).

3.3.      Az egyesület különleges jogállású tagjai a pártoló tagok, akik kizárólag vagyoni hozzájárulással vesznek részt az egyesület tevékenységében, és az egyesületben tisztséget nem vállalhatnak.

3.4.      Az egyesület különleges jogállású tagjai továbbá a tiszteletbeli tagok, akik közreműködnek az egyesületi célok megvalósításában, tagdíjat és vagyoni hozzájárulást nem fizetnek, az egyesületben tisztséget nem vállalhatnak.

3.5.      Az egyesületi tagság keletkezéséről az elnökség dönt az írásbeli kérelem beérkezését követő elnökségi ülésen, de legkésőbb a kérelem beérkezésétől számított 3 hónapon belül. Új tag kizárólag különleges jogállású tagként léphet be az egyesületbe.

A tagnak a felvételi kérelmét az elnökséghez kell benyújtania, melyhez szükséges 2 rendes tag ajánlása, és annak megjelölése, hogy pártoló vagy tiszteletbeli tag kíván lenni. A tagság a belépési kérelemnek az elnökség általi elfogadásával keletkezik.

A tag felvételéhez az elnökség egyhangú döntése szükséges.

3.6.      A három szintű tagi viszony közötti módosítás az alábbi esetekben lehetséges:

  1. a különleges jogállású tagok írásban kérhetik a rendes taggá történő átminősítésüket melyet a közgyűlés hagy jóvá vagy utasít el;
  2. a rendes tagok írásban kérhetik valamely különleges jogállású taggá történő átminősítésüket melyet a közgyűlés hagy jóvá;
  3. amennyiben a rendes tag az adott évben a közgyűlések minimum 50%-án nem vesz részt, úgy tagsága különleges jogállású tagságra módosul az érintett tag döntése alapján pártoló vagy tiszteletbeli taggá.

3.7.      A tagsági jogviszony megszűnik:

  1. kizárással;
  2. a tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával (Ptk. 3:68 § (1) bekezdés b) pontja);
  3. kilépéssel;
  4. a tag halálával, valamint
  5. az egyesület jogutód nélküli megszűnésével.

3.8.      A kilépést az egyesület tagjának - ideértve a rendes és különleges jogállású tagot - írásban kell bejelentenie az egyesület elnökségének.

3.9.      A közgyűlés egyszerű szótöbbséggel meghozott határozattal kizárhatja az egyesületnek azt a tagját, aki a tagdíjfizetési kötelezettségének adott évben nem tesz eleget, illetve, ha az egyesület alapszabályát, valamint határozatát súlyosan megsérti, továbbá, ha az egyesület jóhírét és megítélését rontja és ezt az elnökség írásbeli felszólítása ellenére is folytatja. A felszólításban a tagot figyelmeztetni kell a kizárás következményére.

A kizárásra vonatkozó indítványt az elnökség terjeszti a közgyűlés elé. Ezt megelőzően az érintett egyesületi tagot az elnökségnek meg kell hallgatni és meghallgatásról jegyzőkönyvet kell felvenni.

A kizárásra vonatkozó határozatot írásba kell foglalni, és indokolni kell.

Az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A határozatot a taggal közölni kell.

A határozatot a kizárt tagnak át kell adni, illetve postán kell részére ajánlott tértivevényes küldeményként megküldeni.

A közgyűlés határozata jogerős, ellene további fellebbezésnek helye nincs.

A határozat ellen a kizárt tag a határozat átvételétől számított 30 napon belül bírósághoz fordulhat jogorvoslatért.

3.10.    Az elnökség törli a nyilvántartásból azt a tagot, akit jogerősen kizártak, aki meghalt, aki kilépett, illetve akinek tagsági viszonya felmondás folytán szűnt meg.

 

3.11.    A tagsági viszony felmondására akkor kerülhet sor, ha a tag utóbb nem felel meg az alapszabályban foglalt, tagsághoz kötött feltételeknek, így különösen, ha a tag az alapszabályt nem fogadja el, ebben az esetben az egyesület a tagsági jogviszonyt harminc napos határidővel, írásban felmondhatja. Felmondás előtt az elnökség a tagot határidő tűzésével, írásban felszólítja a felmondás okának orvoslására, és figyelmezteti mulasztásának jogkövetkezményére. A felmondásról az egyesület a soron következő közgyűlésen dönt. A határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a felmondás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A határozatot a taggal közölni kell. A közgyűlés határozata jogerős, az ellen további fellebbezésnek helye nincs.

 

3.12.    A tagfelvételt megtagadó, a kizáró és a felmondó jogerős határozat ellen a kézbesítéstől számított 30 napon belül jogorvoslatért, keresettel az illetékes Törvényszékhez lehet fordulni.

 

3.13.    A tagnak a kilépési szándékát írásban kell bejelentenie az elnökségnél. A tagsági viszony ez esetben a kilépésről szóló nyilatkozatnak az egyesület elnöksége általi átvétele napján szűnik meg. A kilépés időpontjáig a tag tagsági viszonya fennáll, az eddig az időpontig fennálló kötelezettségeit teljesítenie, és azok teljesítését szükség esetén az elnökség részére igazolnia kell.

 

 

A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI

4.

4.1.      Az egyesület tagjai

  1. részt vehetnek az egyesület tevékenységében és rendezvényein,
  2. a közgyűlésen tanácskozási, javaslattételi és szavazati joggal rendelkeznek,
  3. kizáró ok hiányában bármely tisztségre megválaszthatók,
  4. az egyesület valamely szervének törvénysértő vagy alapszabályt sértő határozatát harminc napon belül a bíróság előtt megtámadhatják,
  5. az egyesület irataiba betekinthetnek,
  6. a közgyűlés napirendjére javaslatot tehetnek,
  7. az egyesületből az indok megjelölése nélkül kiléphetnek.

A szavazati jogát minden rendes tag személyesen gyakorolhatja. Tisztségviselőnek bármelyik rendes tag megválasztható, és minden rendes tagnak választási joga van.

Az egyesület rendes tagja köteles a közgyűlési határozattal meghatározott tagdíjat megfizetni, továbbá köteles tevékenyen közreműködni az egyesületi célok megvalósítása érdekében, a közgyűlés által meghatározott konkrét programok végrehajtásában.

Az elnökség által kijelölt tag(ok) jogosultak és kötelesek az egyesület web-, és facebook oldalát kezelni, mely tevékenységet szigorúan az egyesület érdekében, az egyesület céljainak megfelelően kötelesek ellátni, az elnökség utasításainak megfelelően, az oda feltöltött tartalomért felelősséggel tartoznak.

A közgyűlés a tagok közül ún. tiszteletbeli elnököt választhat, mely tisztség nem jár semmilyen feladat-, és hatáskörrel, sem többlet jogokkal, kötelezettségekkel, és ezzel nem keletkezik vezető tisztségviselői megbízatás sem. A tiszteletbeli elnök az elnökségi ülésekre meghívást kap, és azon tanácskozási joggal részt vehet.

 

4.2.      A különleges jogállású tagok a közgyűlésen tanácskozási és javaslattételi joggal rendelkeznek, de szavazati, választhatósági és választási jog nem illeti meg őket.

 

AZ EGYESÜLET SZERVEI: KÖZGYŰLÉS ÉS VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐK

5.

5.1.      Az egyesület legfőbb testületi szerve a tagok összességéből álló közgyűlés.

Az egyesület szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal – legkésőbb minden év május 20. napjáig -rendes közgyűlést köteles tartani, amelyen meg kell tárgyalni az éves pénzügyi tervét, illetve az előző éves pénzügyi terv teljesítéséről szóló, a számviteli törvény előírásainak megfelelően elkészített beszámolót.

 

5.2.      Ezen kívül rendkívüli közgyűlést kell összehívni az elnökség határozata alapján, továbbá a teljes tagságot megillető összes szavazat egyharmadával rendelkező tagoknak az ok és cél megjelölésével írásban megfogalmazott kérésére, valamint, ha a bíróság elrendeli. Továbbá kötelező a közgyűlés összehívása a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

  1. az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi,
  2. az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni, vagy
  3. az egyesület céljainak elérése veszélybe került.

A fentiek alapján kötelezően összehívandó közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.

 

5.3.      A közgyűlést az egyesület elnöke igazolható módon (faxon, e-mailen, postai úton, stb.), írásbeli meghívóval - amely tartalmazza az egyesület nevét és székhelyét - a hely és az időpont feltüntetésével, valamint a napirend megjelölésével akként hívja össze, hogy a meghívott tagnyilvántartásban szereplő tag a meghívót, a közgyűlés időpontját legalább 15 nappal megelőzően megkapja, illetve arról tudomást szerezzen. A közgyűlést elektronikus vagy papíralapú meghívóval kell összehívni. A közgyűlést az elnök a javasolt napirend közlésével az egyesület székhelyére hívja össze.

A közgyűlési meghívó kézbesítésétől számított 3 (három) napon belül a tagok és az egyesület szervei a közgyűlést összehívó szervtől vagy személytől napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indoklásával. A napirend kiegészítésének tárgyában a közgyűlést összehívó szerv vagy személy jogosult dönteni a kiegészítés iránti kérelem érkezésétől számított 2 (kettő) napon belül. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről a közgyűlést összehívó szerv vagy személy nem dönt, vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában. Elutasítás esetén 2 (kettő) napon belül erről igazolható módon írásban értesíti a tagokat.

A napirend kiegészítésére irányuló kérelem elfogadása esetén a kiegészített napirendi pontokat minden esetben annak meghozatalától számított legkésőbb 2 napon belül igazolható módon közölni kell a tagokkal.

A közgyűlés tisztségviselői, a levezető elnök, a szavazatszámlálók, a jegyzőkönyv-vezető és jegyzőkönyv hitelesítői személyének a megválasztására bármely tag javaslatot tehet. A közgyűlés tisztségviselőinek megválasztásáról a közgyűlés a jelen levő rendes tagok egyszerű szótöbbséggel hozott határozatával dönt.

 

A közgyűlés nem nyilvános, azon a rendes tagokon, tisztségviselőkön kívül csak a közgyűlés összehívására jogosult által meghívottak és az alapszabály vagy a közgyűlés határozata alapján tanácskozási joggal rendelkező személyek vehetnek részt.

 

5.4.      A közgyűlés megtartható elektronikus / online felületen is (pl. Viber, Skype, stb.). Ez esetben a közgyűlés összehívás és a közgyűlésre vonatkozó eljárásrend változatlan az alábbi szabályozással együtt:

  1. a titkos szavazást igénylő személyi döntésekre nincs lehetőség,
  2. a jelenléti ívet a közgyűlést levezető elnök az online felület képernyőfotójával helyettesíti,
  3. az elektronikus hírközlő eszköz közvetítésével tartott ülésen elhangzottakat és a meghozott határozatokat úgy kell rögzíteni, hogy azok utóbb is ellenőrizhetőek legyenek. Ha a közgyűlésen hozott határozatot be kell nyújtani a nyilvántartó bírósághoz, jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a levezető elnök aláírásával hitelesít.

5.5.      A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a levezető elnök, valamint a közgyűlés által megválasztott jegyzőkönyvvezető és két hitelesítő ír alá. A jegyzőkönyv tartalmazza a közgyűlés helyét, idejét, a közgyűlésen meghozott határozatokat, az azokra leadott szavazatok és ellenszavazatok számát, a szavazástól tartózkodó és részt nem vevők számát, a lezajlott fontosabb eseményeket, nyilatkozatokat, továbbá a jelenléti ív tartalmazza a megjelentek névsorát, az őket megillető szavazatok számát. A közgyűlésen hozott határozatokat a közgyűlésen szóban ki kell hirdetni, ezen túlmenően valamennyi tag részére biztosítani kell az egyesület székhelyén vagy a közgyűlés által erre kijelölt helyen a közgyűlési jegyzőkönyvbe való betekintés és a határozatok megismerésének a lehetőségét.

 

5.6.      A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon az egyesületi rendes tagokat megillető összes szavazat több mint fele a jelen levő tagok által képviselve van. Ha a döntéshozó szerv ülését nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához. A határozathozatalhoz - a külön megjelölt esetek kivételével - egyszerű szótöbbség szükséges. Ha egy tag valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.

 

A határozat meghozatalában nem vehet részt, nem szavazhat az,

  1. akit, vagy akinek közeli hozzátartozóját, élettársát a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy az egyesület terhére másfajta előnyben részesít (ez utóbbi esetben nem minősül előnynek az egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott juttatás.);
  2. akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
  3. aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
  4. akinek hozzátartozója érdekelt a döntésben;
  5. aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
  6. aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben;
  7. egyesület különleges jogállású tagja.

A közgyűlés határozatait - az alapszabályban meghatározott kivételekkel - nyílt szavazással hozza. Szavazategyenlőség esetén a szavazás érvénytelen.

A közgyűlésen minden rendes tagnak egy szavazata van.

A rendes tagok szavazati jogukat személyesen gyakorolhatják.

 

A határozathozatalhoz egyszerű szótöbbség, a szavazásra jogosult jelenlévők szavazatai több mint a felének egyetértő szavazata szükséges, kivéve

  1. az alapszabály módosítását, amelyben a közgyűlésen jelen levő szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes többséggel hoznak határozatot, továbbá az egyesület céljának megváltoztatását, amelyben a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hoznak határozatot, valamint
  2. az egyesület megszűnését kimondó határozatot, mely kérdésben a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hoznak határozatot.

Az alapszabály további kérdésekben való határozathozatalhoz eltérő szavazati arányt írhat elő.

 

5.7.      A közgyűlésen – az egyesület tisztségviselőinek választásánál - a jelöltre bármelyik jelenlévő tag tehet javaslatot.

  1. A szavazólapra az a jelölt kerül felvételre, aki nyílt szavazással elnyerte a jelenlévő szavazásra jogosult rendes tagok érvényes szavazatának több mint 50 %-át, és aki a jelölést akár személyesen, akár hiteles magánokiratba foglalt nyilatkozatban elfogadta,
  2. megválasztott tisztségviselő az a jelölt lesz, aki a titkos szavazás során a közgyűlés szavazásra jogosult, jelenlévő rendes tagjai által leadott szavazatok több mint 50 %-át megkapta,
  3. amennyiben egyik jelölt sem kapta meg az érvényes megválasztásához szükséges mennyiségű szavazatot, akkor ugyanazon a közgyűlésen erre a tisztségre (tisztségekre) újabb választást kell tartani.

5.7.      A közgyűlésen – az önkormányzati választás jelöltjeinek, a listás mandátumra vonatkozó lista összeállításánál és az önkormányzat külsős bizottságaira való jelöltek választásánál (továbbiakban „önkormányzati jelölt”) - a jelöltre bármelyik jelenlévő tag tehet javaslatot.

  1. A szavazólapra az a jelölt kerül felvételre, aki nyílt szavazással elnyerte a jelenlévő szavazásra jogosult rendes tagok érvényes szavazatának több mint 50 %-át, és aki a jelölést elfogadta,
  2. önkormányzati jelölt az a jelölt lesz, aki a papíron történő nyílt szavazás során a közgyűlés szavazásra jogosult, jelenlévő rendes tagjai által leadott szavazatok többségét megkapta,
  3. minden szavazattal rendelkező rendes tag köteles a szavazólapra a nevét feltüntetni, a szavazólapok összesítését követően a szavazólapok tartalmát minden jelen lévő tag megismerheti,
  4. amennyiben egyik jelölt sem kapta meg az érvényes megválasztásához szükséges mennyiségű szavazatot, akkor ugyanazon a közgyűlésen erre az önkormányzati jelöltségre újabb választást kell tartani.

5.8.      Ha a szabályszerűen összehívott közgyűlésen a tagok nem jelennek meg a határozatképességhez szükséges számban, a kitűzött időpont után egy óra elteltével ismételten összehívott közgyűlés az eredetileg közölt napirendi pontok vonatkozásában a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes, ha az eredeti meghívó az újbóli összehívás lehetőségét, annak konkrét időpontját tartalmazza. A megismételt közgyűlésről szóló értesítésnek, meghívónak külön, kiemelten tartalmaznia kell, hogy a megismételt közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes.

 

5.9.      A közgyűlés hatásköre

 

A közgyűlés az egyesületet érintő bármely kérdésben dönthet. A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

  1. az alapszabály, a fegyelmi szabályzat és a házi szabályzat megállapítása és módosítása,
  2. az egyesület megszűnésének, egyesülésének, vagy szétválásának elhatározása, nevének megváltoztatása;
  3. az elnökség - titkos szavazással, - 5 évre történő megválasztása, visszahívása, díjazásának megállapítása továbbá a választási időszakban megüresedett tisztségeknek titkos szavazással való betöltése a választási időszak végéig terjedő időtartamra (a tisztségviselők visszahívásával egyidejűleg dönteni kell az új tisztségviselők megválasztásáról),
  4. a szavazatszámláló bizottság elnökének és két tagjának nyílt szavazással történő megválasztása. A szavazatszámláló bizottság elnökének és tagjainak a megválasztására az egyesület elnöke tesz javaslatot, de javaslattételre bármely tag is jogosult. A szavazatszámláló bizottságot a választást lebonyolító közgyűlés megnyitását követően kell megválasztani.
  5. az egyesület éves költségvetésének a megállapítása és döntés a 2000. évi C. törvény alapján elkészített beszámoló elfogadása tekintetében,
  6. az elnökség éves beszámolójának megtárgyalása elfogadása,
  7. az egyesület más egyesülettel való egyesülésének, szétválásának vagy feloszlásának a kimondása,
  8. a fegyelmi jog gyakorlása,
  9. a tagsági jogviszony megszüntetése,
  10. a tagdíj, valamint a tagok vagyoni hozzájárulása mértékének és esedékességének a megállapítása,
  11. önkormányzati választásokon az induló jelöltek kiválasztása, listás mandátumokra vonatkozóan a lista összeállítása,
  12. önkormányzat külsős bizottságaira való jelöltek kiválasztása,
  13. a vezető tisztségviselők jutalmának vagy tiszteletdíjának megállapítása,
  14. olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, Felügyelő Bizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt,
  15. a jelenlegi és a korábbi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelő bizottsági tagok, vagy az egyesület más szerve tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés,
  16. választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása,
  17. a végelszámoló kijelölése,
  18. döntés mindazokban az ügyekben, amelyeket a jogszabály vagy az alapszabály a közgyűlés hatáskörébe utal.

 

AZ EGYESÜLET ÜGYINTÉZŐ ÉS KÉPVISELŐ SZERVEI

6.

6.1.      Az egyesület ügyintéző képviseleti szerve a közgyűlés által választott 3 főből álló elnökség. Az elnökség tagjai az ugyancsak a közgyűlés által megválasztott elnök, alelnök, és titkár.

A közgyűlés a vezető tisztségviselőket 5 évre választja.

A közgyűlés az elnökség tagjainak a következőket választotta meg:

Dr. Palovics Lajos           elnök

Koósné Lévai Ildikó        alelnök

Radnai Péter                    titkár

 

Két közgyűlés közötti időben az elnökség dönt minden olyan kérdésben, amely nem tartozik kizárólag a közgyűlés hatáskörébe. Döntéseiről, intézkedéseiről a következő közgyűlésen az elnökség köteles beszámolni.

Az elnökség gondoskodik az egyesület vagyonának védelméről, gazdaságos felhasználásáról.

Az elnökség üléseit szükség szerint, de legalább évente négy alkalommal tartja. A hatáskörébe tartozó kérdésekben – jelen alapszabályban írtak kivételével - egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással határoz. Szavazategyenlőség esetén a szavazás érvénytelen. Az elnökség ülései nem nyilvánosak, azon az elnökség tagjain kívül csak a meghívott személyek vehetnek részt. Az elnökség határozatképes, ha legalább két tagja jelen van.

Az elnökségi ülést az elnök hívja össze. A meghívó tartalmazza az ülés helyét, idejét, és a megtárgyalandó napirendi pontokat.

Az elnökség üléséről a napirendi pontokat és jelenlévőket is tartalmazó jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet az egyesület elnöke ír alá. Az elnökség a hatáskörébe tartozó ügyekben hozott döntéséről az érdekeltet a határozat meghozatalától számított 15 napon belül írásban, igazolható módon köteles értesíteni.

 

Az elnökség ügyrendjét maga határozza meg.

6.2.      Az elnök kötelességei és jogai:

  1. a közgyűlést bármikor összehívhatja, legalább évente egyszer – legkésőbb minden év május 20. napjáig - köteles összehívni,
  2. a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó kérdésekben az elnökség javaslatát a közgyűlés elé terjeszti,
  3. gondoskodik a közgyűlés határozatainak végrehajtásáról,
  4. harmadik személyekkel szerződést köt az alapszabályban meghatározottak szerint,
  5. képviseli az egyesületet harmadik személyekkel szemben, valamint bíróságok és más hatóságok előtt,
  6. minden év május 31. napjáig a számviteli beszámoló Országos Bírói Hivatal részére történő megküldése, valamint az egyesület honlapjára való feltöltése,
  7. biztosítja az egyesület Cégkapuján keresztül az állami szervek felé történő elektronikus adatszolgáltatást,
  8. az évente legalább egyszer megtartott közgyűlés során ismerteti a tagokkal az elkészült egyszerűsített éves beszámoló főbb adatait.

A közgyűlést levezető elnök a közgyűlés által hozott határozatokat köteles haladéktalanul bejegyezni a határozatok könyvébe, a bejegyzést a jegyzőkönyvet hitelesítő egyik tag hitelesíti. A határozat csak ezt követően válik érvényessé.

Az elnök köteles mind a közgyűlés, mind az elnökség által hozott döntések nyilvántartását naprakészen vezetni.

6.3.      Az alelnök jogai és kötelességei:

Az elnököt távollétében az alelnök helyettesíti, aki helyettesítés esetén külön felhatalmazás nélkül az elnök jogosítványait gyakorolja.

Az alelnök az elnökség által kijelölt feladatokat saját hatáskörben is elláthatja.

Az alelnökre egyebekben az elnökség tagjaira vonatkozó szabályok az irányadók.

6.4.      A titkár jogai és kötelességei:

  1. a számviteli törvényben előírt nyilvántartások vezetése,
  2. a megbízott számviteli szolgáltatóval történő együttműködés, valamint kapcsolattartás (adóbevallások, mérleg és vagyonkimutatás tekintetében),
  3. az elnökségi ülések és a közgyűlés előkészítése,
  4. tagnyilvántartások vezetése,
  5. az egyesület iratait, bevételi és kiadási bizonylatainak a kezelése, pénztárosi feladatok ellátása.

6.5. Az elnökség a határozatait jegyzőkönyvben rögzíti. Az elnökségi ülésről készült jegyzőkönyvet az elnökség jelenlevő tagjai írják alá.

6.6. Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.

  1. Nem       lehet  vezető  tisztségviselő  az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.
  2. Nem       lehet  vezető  tisztségviselő  az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.
  3. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.
  4. Nem lehet vezető tisztségviselő az a személy, (közügyektől eltiltott) akit a bíróság jogerős ítéletével a közügyek gyakorlásától eltiltott (Btk. 61. § (2) bek. i. pont).

(a Ptk. 8:1. § értelmében közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyenes ágbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér).

 

Megszűnik a választott tisztségviselő megbízatása

  1. lemondással,
  2. visszahívással,
  3. a tisztségviselő halálával,
  4. az egyesület jogutód nélküli megszűnésével,
  5. a tisztségviselővel szembeni kizáró ok bekövetkeztével,
  6. határozott idejű megbízás esetén a megbízás időtartamának lejártával,
  7. a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben való korlátozásával.

A megválasztott tisztségviselő visszahívását - a visszahívás okának megjelölésével - tagok legalább egyharmada írásban kezdeményezheti a közgyűlésnél. A közgyűlés a kezdeményezés benyújtásának időpontjától számított 60 napon belül rendkívüli ülésen - az elnökség javaslata és az érintett tisztségviselő meghallgatása után - titkos szavazással dönt a kezdeményezésről. A tagok által meghozott határozatot mind a visszahívással érintett tisztségviselő, mind a kezdeményezők, illetve a közgyűlés bármely tagja - a tudomására jutástól számított 30 napon belül - törvénysértésre hivatkozva a bíróság előtt megtámadhatja. A határozat megtámadása a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban indokolt esetben a végrehajtást felfüggesztheti.

A tagsági viszony megszűnése esetén a megbízatás visszahívás nélkül is megszűnik.

 

 

AZ EGYESÜLET KÉPVISELETE

7.

Az egyesület képviseletére az elnök jogosult.

Az elnök önállóan képviseli az egyesületet bíróságok, hatóságok és egyéb szervek előtt.

Az elnök 200.000,- Ft értékhatárig önállóan jogosult az egyesület nevében kötelezettséget vállalni.

Azt meghaladó értékű kötelezettség vállaláshoz két elnökségi tag együttes döntése szükséges.

Az egyesület bankszámlája felett az elnök és az alelnök együtt jogosultak rendelkezni.

 

AZ EGYESÜLET VAGYONA, GAZDÁLKODÁSA

8.

8.1.      A tagok által befizetett tagdíjak, valamint minden, közös célt szolgáló befizetés az egyesület vagyonát képezi. Az egyesület vagyona oszthatatlan. Az egyesületi tagság bármilyen módon történő megszűnése esetén a tagot az egyesület vagyonából semmilyen térítés nem illeti meg.

Az egyesület a tagok által befizetett tagdíjakból, a tagok önként vállalt egyéb juttatásaiból, illetőleg külső támogatók által juttatott összegekből gazdálkodik. A kiadásait tagdíjakból, valamint természetes- és jogi személyek adományaiból fedezi.

Az egyesület gazdálkodása során nyereségre nem törekszik.

A tagsági díjakat az egyesület elsősorban fenntartási, ügyviteli költségek, valamint az egyesületet terhelő járadékok és adók megfizetésére használja fel.

Az egyesületi tagdíjat az egyesület pénztárába történő befizetéssel, vagy az egyesület bankszámlájára történő átutalással kell teljesíteni, minden tárgyévre vonatkozóan december 31-ig. A tagdíj mértékét a közgyűlés határozza meg.

8.2.      Az egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik. Az egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok az egyesület tartozásaiért az esedékes tagdíjukon túl nem tartoznak felelősséggel, saját vagyonukkal nem felelnek.

8.3.      Az egyesület működéséről a külön jogszabályok előírásai szerinti üzleti könyveket kell vezetni és azokat az üzleti év végén le kell zárni. Az üzleti év végével a megbízott számviteli szolgáltató az egyesület vagyonáról a közgyűlés számára mérleget, a gazdálkodásáról eredménykimutatást készít.

8.4.      Az egyesület céljának megvalósítása érdekében támogatókat kereshet, az elfogadott támogatást a lehető leghatékonyabb és legrövidebb időn belül az elérni kívánt cél támogatására, elősegítésére fordítja, az esetleges maradvány összegeket hasonló célok támogatására fordítja, rendezvényeket tart, melyek bevételeit a rendezvény céljában meghatározott körben használja fel.

8.5.      Az egyesület bevételei:

  1. tagdíjak, tagok vagyoni hozzájárulásai,
  2. alapcél szerinti tevékenységből származó bevételek,
  3. az alapcél szerinti tevékenységgel összefüggő gazdasági-vállalkozási tevékenységből

származó bevételek,

  1. hitelek, kölcsönök, támogatások,
  2. befektetési tevékenységből származó bevételek,
  3. adományok és pártoló tagi befizetések,
  4. egyéb bevételek.

Az egyesület költségei, ráfordításai:

  1. alapcél szerinti tevékenységekhez közvetlenül kapcsolódó költségek,
  2. gazdasági-vállalkozási tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek,
  3. a működéséhez szükséges költségek,
  4. egyéb költségek.

 

AZ EGYESÜLET MEGSZŰNÉSE

9.

Megszűnik az egyesület, ha:

  1. ha határozott időre jött létre és a meghatározott időtartam eltelt (Ptk. 3:48. § (1) bekezdés a) pontja),
  2. megszűnése meghatározott feltétel bekövetkeztéhez kötött, és e feltétel bekövetkezett
  3. a tagok kimondják a megszűnését
  4. a bíróság megszünteti,
  5. megvalósította célját, vagy céljának megvalósítása lehetetlenné vált és új célt nem határoztak meg (Ptk. 3:84. § a) pontja),
  6. az egyesület tagjainak száma 6 hónapon keresztül nem éri el a 10 főt.

 

A fenti feltételek fennállásán túlmenően az egyesület akkor szűnik meg, ha az egyesület vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatást követően a bíróság az egyesületet a nyilvántartásból törli.

 

Az egyesület más jogi személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet, és csak egyesületekre válhat szét.

A végelszámolási és kényszer-végelszámolási eljárásra a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. Törvény, és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az alapszabályban meghatározott, az egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni. A nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott szervezetnek juttatja a vagyont, ha az alapszabály nem tartalmaz rendelkezést a megszűnő egyesület vagyonáról, vagy ha az alapszabályban megjelölt közhasznú szervezet a vagyont nem fogadja el, vagy azt nem szerezheti meg.

A fennmaradó vagyon sorsáról a nyilvántartó bíróság a törlést kimondó határozatában rendelkezik, a vagyonátruházás teljesítésére szükség esetén ügygondnokot rendel ki. A vagyon feletti rendelkezési jog az egyesület törlésével száll át az új jogosultra.

Az egyesület fizetésképtelensége esetén a Civil törvény eltéréseivel az 1991. évi XLIX. tv. rendelkezései az alkalmazandók.

A legfőbb szerv nem dönthet a feloszlásról, amennyiben az egyesülettel szembeni végrehajtási eljárás eredménytelen volt, vagy az egyesület fizetésképtelenségét a bíróság megállapította.

 

VEGYES RENDELKEZÉSEK

10.

10.1.    Az egyesület és tagjai között írásbeli közlésnek minősül az elektronikus levelezés (e-mail), tértivevényes postai küldemény vagy az irat átvételi elismervénnyel ellátott személyes átvétele. A tértivevényes küldemények kézbesítése tekintetében amennyiben a címzett a küldeményt nem veszi át, vagy az átvételét megtagadja, vagy a tag által bejelentett lakcímen a küldemény egyéb okból nem kézbesíthető, a sikertelen kézbesítés napjától számított 5. (ötödik) napon az adott iratot kézbesítettnek kell tekinteni.

 

10.2. Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekben az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV törvény, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény egyesületekre vonatkozó, valamint a civil szervezetek gazdálkodásáról, az adománygyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseiről szóló 350/2011. (XII. 30.) kormányrendelet előírásait kell alkalmazni.

 

Az Egyesület Alapszabályának módosítását a 2022. 12. 14. napi közgyűlés fogadta el.

Biatorbágy, 2022. 12. 14.

 

 

Dr. Palovics Lajos

elnök